Az egész valahol a 90-es évek közepe táján kezdődött. Valamelyik külföldi csatornán meghallottam a Pokémon nyitódalt, és többet nem ment ki a fejemből... I wanna be the very best, like no one ever was... Ha ismered, akkor elég ez az egy sor ahhoz, hogy mostantól kezdve minimum 12 órán keresztül loop-oljon a fejedben. Mielőtt még gonosznak bélyegeznétek, védekezés képp annyit mondanék, hogy legalább youtube videót nem linkeltem ide. Ugye milyen jó fej vagyok?
Szóval én ekkortájt már élénken érdeklődtem mindenért ami Japánból szivárgott, értelemszerűen a Pokémonért is. Arra hamar rájöttem, hogy a rajzfilmnek nem én vagyok a célközönsége, viszont meg akartam érteni a jelenséget. A dolog gyökeréig ástam le, így jutottam el a Gameboy játékig. Egy körökre osztott rpg szerűséget képzeljetek el, amiben 6 pokémonnal harcolhatsz, de egyszerre csak egy lehet a küzdőtéren. A harcok klasszikus kő-papír-olló sémát követnek. Minden típusnak megvan a gyengéje, tűz üti a füvet, víz a követ, elektromosság a vizet, stb... Minden csata után tapasztalati pontok járnak és a szörnyek fejlődnek. Maga a játék pofon egyszerű és gyorsan kitanulható. Gyakorlatilag szinte egyszer sem vesztettem csatát benne, annak ellenére, hogy először játszottam ilyen játékkal. A sztori során többször is meg kell küzdened a nagy nemeziseddel, Gary-vel. Gyakorlatilag péppé vered minden alkalommal könnyedén, kivéve a játék legvégén. Ott ugyanis már olyan bika pokémonjai voltak, hogy csak néztem. Ez az egy csata hiányzott volna a játék megnyeréséhez, de nem tudtam megcsinálni. Felidegesített, hogy mennyi tápolást igényelne, ezért végül hagytam a fenébe.
Erre nemrég feltettem a DS-emre az új epizódot. Pokémon Diamond. Most nem Pikachuval kezdesz, Gary helyett Barry az ellenséged, de gyakorlatilag teljesen ugyan az a játék. Mások a szörnyek, van wi-fi, változnak a napszakok, tele van apró ötletekkel, de a játék ugyan az.
És újra megfertőzött. Ülök kinnt a kertben, élvezem a hétvégi napsütést, hallgatom a madarkat, majd előhívom Ponytát és lenyomom azt az idegesítő kis Zubat-ot, ami épp megtámadott. Tudom, hogy a tűz nem üti a kő típusúakat, de lusta vagyok átváltani Psyduck-ra, Ponyta is elég erős ahhoz, hogy lenyomja...
Menthetetlen vagyok.
P.s.: Monferno a legerősebb Pokémonom jelenleg :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.