Something Awesome

Először is, ha még nem láttad a Toy Story 3-at, akkor irány megnézni! Az első kettőt is imádtam, de a harmadik valami zseniálisan szépre sikerült. Nem tudom mennyire szólt egyáltalán gyerekeknek, úgy éreztem folyamatosan azokat célozza, akik a sorozaton nőttek fel. 15 voltam, amikor az első rész kijött, kicsit idős már ahhoz, hogy ilyen játékokkal játszak, de mégis beszereztem a figurákat szép lassan. Az egyik kedvenc rajzfilmem volt és nem szégyellem bevallani, hogy bizony sírtam a harmadik rész végén. Tökéletes keserédes befejezés, talán csak annyit hiányolok a filmből, hogy poén lett volna, ha mondjuk Sid-et is láthattuk volna idősebb fejjel, akár csak egy cameo erejéig is.

Valakinek pedig az a kézenfekvő ötlete támadt, hogy leforgatja a Toy Story első részének nyitójelenetét igazi játékokkal. Ügyes... hogy a Pixar mennyit spórolhatott volna itt...

Aztán a minap a Vaterán böngésztem és látom hogy valaki eladásra kínál Toy Story 3 figurákat. Nekem mind megvan, gondoltam, de azért csak rájuk néztem... és ekkor kábé Sid szólalt meg bennem, amikor meglátta Buzz-t a nyerőgépben: "Egy csillaghacos! Meg kell szereznem!" Annyira klassz az új Buzz, hogy nem bírtam ki, hogy ne vegyem meg. Ami szomorú, mert a régi Buzz-om most fölöslegessé vált, viszont nincs szívem eladni. Főleg nem a rajzfilm tükrében. Szerintem elteszem valakinek a családban, ha olyan korú gyereke lesz, megkapja majd.

Viszont az új Buzz! Hol kis kezdjem. Iszonyú nehéz volt kiszedni a dobozból. Egy csomó drót rögzítette, amivel rendesen meg kellett küzdenem. Movie accurate méretnek hirdetik, de nekem kicsit nagyobbnak tűnik annál. A régi Buzz-om meg kicsit kisebb volt. A Woody figurámhoz minden esetre sokkal jobban passzol. Rengeteg mondatot tud, angolul és spanyolul is. A szárnya gombnyomásra nyílik, ami eszméletlen klassz! Végre akkora és olyan, mint a filmben. A flimbeli kis led-ek ugyan nincsenek benne, de az egyik oldalon piros, a másikon zöld a helye. Mikor megláttam örültem neki, de aztán megtudtam, hogy létezik egy deluxe verzió is, ahol a led-ek is villognak... damn... Ráadásul én többet fizettem ezrért, mint amennyibe a deluxe kerül Amcsiban... double damn...

A fekete leves további része, hogy a térde nem artikulált. WTF?! Eddig minden verziónak az volt, itt miért spórolták ki? A másik ami kicsit elszomorított, hogy nem világít a sötétben. A régi verziómnak ez is ment. Mondanom sem kell a deluxe ezeket is tudja.

Összességében nem bántam meg hogy megvettem, az egész nagyon szépen kidolgozott, de kicsit bántanak a fent felsorolt hiányosságok, főleg úgy, hogy tudom, hogy létezik olyan verzió a piacon ami minden szempontból tökéletes. Még jó, hogy nálunk nem kapható, mert akkor ezt most biztos elpasszolnám, hogy azt megvehessem, ami pedig további lelkiismeretfurdalási kríziseket okozna.

Csináltam egy képet Woody mellett. Nem, nem vagyok hajlandó megvenni a 3-as epizód Woody figuráját, akármilyen klassz is. Majdnem ugyan így néz ki, mint az enyém, csak kicsit felturbózták. A csillaga aranyozott, a sarkantyúi is, más mondatokat tud mondani, de ennyi. Rengeteget vacakoltam, míg anya gyertyatartójából egy tartórudat faragtam neki ehhez a pózhoz, értékeljétek! :)

Végül pedig beszúrok két videót. Az egyiket én készítettem, a másik pedig a deluxe Buzz elemzése. Amint látjátok kinézetre szinte teljesen megyeznek, de azért érdemes végignézni miket tud, engem a sárga irigység mardosott közben, de azért élveztem.

Kicsit elmaradtam a játékfigurák leírásával. Ígértem egy Solid Snake rivjút, szóval bele is vágnék. Kevés videójáték nyújtott nekem eddig olyan élményt, mint a Metal Gear Solid 3. Az első MGS játékom a 2. rész volt. Az első kimaradt, mert nem volt PS1-em annak idején. Ugye tudjátok hogy a második rész főszereplője nem Snake, hanem Raiden. A jappók szerettek volna nyitni a lányok felé, ezért egy olyan karaktert választottak, aki nem annyira macsó, mint Snake volt. Tudjátok, hogy a yaoi-n nevelkedett kislányoknak is tetszen, akik bambi szemű pasasok egymásba habarodásából táplálkoznak. A terv természetesen katasztrófális véget ért, a gamer társadalom (ami ugye 99%-ban hím) egy emberként zúdította minden gyűlöletét Raidenre. Ezzel én annak idején nem voltam igazán tisztában, csak egy nagy sikerű játék folytatásával akartam játszani, de nem ment. Ugyanis egyszerűen nem tudtam ráérezni a játékmenetre, a rejtőzködésre, a lopakodásra... ráadásul a sztori sem kötött le, és valahol belül én is útálni kezdtem Raident. Félbe is hagytam a játékot és a 3. részt már kételkedve vettem kézbe utána. Szerencsére a főszereplő itt már újra Snake. Azaz Big Boss... de ebbe most nem megyek bele mélyebben.

Mielőtt a 4. játék kijött a Konami kiadott egy poénos kis trailert, amiben tisztázzák ki a rendező, ki a főszereplő és még a Splinter cell-nek is beszólnak egy kicsit. Amikor ezt megláttam már tudtam hogy nem lehet gond. Ez a cég ugyanis hallgat a rajongók kívánságaira. Tanul a hibáiból és képes önmagán nevetni (lásd: Raiden álarc viselése a 3. rész vége felé... amikor rajtad az álarc és az egyik főgonosz, Volgin azt hiszi Raidennel áll szemben felfedi, hogy valójában ők szeretők... még jól meg is mogyorózza Snake-et, aki itt bukik le). Nem mondom, a 4. részre sikerült egy egész badass kis Raident összerakniuk, de odáig most nem akarok elmenni. A 3. rész fenomenális volt. Nagyon ritkán élem bele magam ennyire egy videójátékba. A Big Boss-al folytatott csata alatt majdenm elbőgtem magam, annyira tele volt keserűséggel. Szívből nevettem Ocelot marhulásain, leesett az állam a végső csavarokon, a szívem szakadt meg, mikor Eva elhajtott a motorral és még sorolhatnám. Miután befejztem szomorúságot éreztem, mint amikor bezársz egy könyvet, véget ér a történet és többet nem találkozol a karakterekkel. Hiányoztak. 

Ezért csaptam le olyan mohón az új MGS figurákra, amikor kijöttek. Imádom ezt a sorozatot, főleg a 3. részét és ezidáig nem volt normális Naked Snake/Big Boss kiadva figura formában. Sajnos egyáltalán nem mozgatható, egy műanyag szoborról beszélünk. A festése tökéletes, a tigris uniformis van rajta, ami a kedvencem volt a játékban is, bár én szerettem a megtorlós arcfestéssel kombinálni. A részletgazgdagságba nem lehet belekötni, bár a mérete lehetne nagyobb. Még a korábban ugyanebben a sorozatban kiadott PSP verziójú Snake mellett is kicsinek hat. Csináltam pár képet a virágzó cseresznyefa alatt is... a játékbeli utolsó bossfight emlékére :)  

A végére én is teszek egy kis poént. Megrögzött Playstation fanboy vagyok. Olyannyira, hogy szerintem égetné a kezemet az Xbox kontroller, már ha hajlandó lennék egyáltalán megfogni, viszont egy játék van, amit nagyon irigyelek az Xbox palettájáról. Csak egy. A Gears of war. :P

Szeretem amikor ilyen geeky mód elhumorizálgat egy két Nerd. De ami merőben zseniális ebben az a tálalás, nem nagyon tudok mit kezdeni az awkward humorral, amikor az a poén hogy az egyik magyaráz a másiknak mert az nem érti, hogy az egyik mekkora baromságokat beszél, és akkor néma csend és vagy még 10 percig a részleteken csámcsognak, unalmas. Egyszer kétszer talán el lehet sütni, de pörgősen és röviden. Ezért jó ez, nem állnak le szöszölni magyarázkodással, mert úgyis tudják hogy akit érdekel az már rendelkezik a tudásanyaggal a poénok megértéséhez. A Tini Nindzsa Teknőcös poén a legjobb, utána a Battletoads már csak csámcsogás, de még elfogadható, mert irónikus hogy utóbbi az előbbi nyúlása. Szóval lesz egy két instant haha.

Három éve pöcsölök egy pici internesönöl garázscsapatban akik egy nagyszabású szelebrésönt készítenek a játékipar tiszteletére. Mario alapokról indulva bebarangoljuk az egész videójáték univerzumot ami idővel kibővül rengeteg  címmel, lehetőséggel, képességgel és a legretrobb, legkúlabb, kult, játszható és (máshol) nem játszható (de itt igen) karakterekkel. 10+1 világ több mint 100 pálya és a legisemmertebb franchise-tól a legobskurusabbikig minden játék tiszteletét teszi legalább egy ellenfél egy pályaelem vagy egy háttérzene megjelenésében. A program kényünk kedvünk szerint szerkeszthető, a karaktereket átrajzolhatjuk, így saját skint (bőrt) készítve, a zenéket variálhatjuk, És még aki nagyon vakmerő az a fejlesztésben is részt vehet. Lényegében egy nagy interdimenzionális kaland az egész, Mariotol kezdve, Tetrisen át Gears of Warig mindennel. Az itt látható bug report, az én egyik pályámról készült, ugyanis én nagy rajongója vagyok a Rayman játékoknak, nem a Rabbidsnak, Raymannak. Régóta próbálom ezt a pályát megvalósítani, de a programozááshoz nem értek, én grafikai támogatást nyújtok, egy ambíciózus olasz srác építgeti a pályát, Gladiacloud nicknéven. Most volt a szülinapja és a videó készítője aki szintén segít nekünk, egy kis meglepetést tett a börzdéj bojnak a videó végére. Az én feladatom pedig összeszedni neki ami grafikailag szükséges a pályához és voila, szinte jobb mint az eredeti. A hangokat még fel kell vennem a PS változatból egy emulátoron, hangfelvevővel hogy az is autentikus legyen. Hamarosan kész a második része a pályának ami egy sötét hegység. Dream Forest és Blue Mountains után pedig Candy Chateau és a pályán reprezentált játék főgonosza vár minket, Mr. Dark.

http://mkfusion.ipbfree.com

Ezen a címen informálódhattok és tölthetitek a 3.1-es bétát, ami egyelőre még nem tartalmazza ezt a pályát, de a türelem tornaterem.

Leültem ma a múlt vasárnapi Simpsons elé. Kicsit unottan, ahogy mindig teszem, mert a Family guy, a South park, a Venture brothers, vagy akár a Metalocalypse árnyékában nekem szegény kis Simpsons már nem tud sok újat mutatni. És de!

szólj hozzá: New Simpsons opening

Ezzel a kis nyitó videó frissítéssel minden vágyamat valóra váltotta. Nem mintha a régi, klasszikus nem lenne elég jó, vitathatatlan. Viszont ez annyira aranyos kis vicc, hogy ilyet már a mai keményen odaszólós, kakaevős rajzfilmek nem tudnak. Igen, rád nézek most Family guy. Nem mintha nem szakadtam volna a röhögéstől, de azért ez egy kicsit most erős volt, ezt neked is be kell látnod :)

Új The Roots klip, jó, nem új, tavalyi, de júniusban jön az új album. The Rootsról azt kell tudni hogy olyan rapp banda akik élőben hangszereléssel nyomják a zenét, tehát nem csak Dj-re támaszkodnak. A frontembert, azt a szakállas, fekete, csúnyabácsit aki valamilyen oknál foga ebben a számban még dalolászik is (rohadt furcsa, nem vagyok hozzászokva hogy rapperek átcsapnak gospell énekesbe), Black Thoughtnak hívják, és bár a The Roots utóbbi két albuma pocsék (Game Theory - 2006, Rising Down - 2008), ez a szám most itt hirtelen baromi pozitív előjelű. Aki nem tudja ki az a The Roots de a külföldi sorozatos talkshowkban otthon van, annak mondom, hogy a szutyok mocsok Jimmy Fallon műsorában ők zenélnek. Nem visz rá a lélek hogy nézzem, de basszus The Roots a hangulatfelelős,  ez a műsor egy akkora oximoron mint a hétszentség.

Jimmy Fallon = szar.

The Roots = Something Awesome. ;)

Kéne egy Nintendo DS. Robnak van, irigylem is, még mindíg nem fejeztem be rajta a New Super Mario Brost.

Az ember akarva akaratlanul is, az internet velejárójaként, belefut egy egy mémbe, aztán vagy zsörtölődik rajta hogy mekkora hülyeség, vagy röhög egy jót.

Figyeljük meg a kellemes dallam, a különleges hangszín, a mély mondanivaló, és az ezt szolgáló hiteles artikuláció és gesztikulácáció kavalkádját, majd fogadjuk el azokat a mély érzelmeket amiket ezek hatása kivált. Az a mérhetetlen gyönyör amit ez a felvétel idején még fiatal ember előadásával okoz egyszerűen felülmúllhatatlan, talán csak egy macska képes ezt fokozni.

Micsoda mély érzelmek és elragadó báj.

És aki ne mtudja eme gyöngyszemeket értékelni, háttérinformáció és szaktudás híján, az az alábbi oldalon felzárkózhat.

instantsfun.es/

Eszkép - Leállítás

Piros gomb - új

Hev fán!

Poén. Ha nem érted, nem vagy elég geek. :)

A minap lementem a kedvenc képregény és játékboltomba (reklám: Holdfényteam). A legújabb Metal Gear Solid figurákból akartam venni, de aztán persze más is befigyelt. Nem tudtam ott hagyni ezt a Majin Buu figurát például. Nagyon megtetszett, szép, részletes, tetszett az a lepofozni való mosoly is a pofáján. Meg kellett vennem, annak ellenére, hogy szégyenszemre még sosem láttam a Majin Buu szágát a Dragon Ball Z-ben. Pár éve felkerült az egész sorozat valamelyik filecserélőre, szuper minőségben és dual audióval. Akkor letöltöttem az egészet (vagy 30 dvd), de még nem volt időm végignézni. Pedig megérné, már csak a magyar tv által kivágott jelentek miatt is. Ez ugyanis vágatlan verzió.

De visszatérve a figurára. A festése meglepően igényes. Az övcsatja, az alkar védői és a cipője metálfényű. A figura alja átlátszó és fokozatosan erősödik a festés, ahogy felfelé haladunk. A feje tetején a csáp vége felé haladva pedig újra átlátszóvá válik. A pimasz mosoly az arcán szerintem verhetetlen. Sajnos abszolut nem mozgatható, de nemrég sikerült beszereznem egy kölyök Songokut is és állati jól mutatnak egymás mellett. 

Szóval a legújabb MGS figurák... na azokról majd később írok ;)

See ya!

"Bitch please..."

Az meg mekkora fail már, amikor nem ismered eléggé a "mím"-eket? Miről beszélek? Mondjuk arról, amikor nemrég egy lengyel újság a téli olimpia kapcsán lehozta ezt a képet:

Igen, az ott PedoBear beleshoppolva az olimpia kabalafigurái közé. Kinézetre belepasszol, és szerencsétlen újságíró ezek szerint nem túl jártas az internet 4chan-szerű bugyraiban. Ha valaki nem tudná miről beszélek, akkor ajánlom a Know your meme nevű oldalt, ahol a legtöbb intrenetes poént és mímet kiveséznek, eredettel, népszerűségi mutatókkal együtt.

Igazából ami miatt belekezdtem ebbe az egészbe az nem más, mint a Know your meme. Ezen az oldalon fedeztem fel egy auto Mario videót, aminek nagyon megfogott a zenéje. Kis nyomozással kiderítettem, hogy a dal egy bizonyos Nico Nico Douga medley. A Nico Nico Douga egy japán videómegosztó site, olyan mint a youtube. Ez a mix onnan ered és már ezer féle változatban fellelhető a neten. Íme az eredeti:

A gyakorlott geek fülek jó pár videójáték és anime zenéjét felfedezhetik ebben a mixben. Az elektromos gitártól a hagyományos japán hangszerekig szerintem ezt már az égvilágon mindennel előadták. 

Nem tudom pontosan megfogalmazni miért, de az addiktjává váltam ennek a mixnek. Kismillió verzióban letöltöttem már a Nico Nico Medley Database-ről és egyszerűen nem tudom megunni. Futás közben hallgatom legtöbbször. Igen, egy geek vagyok, aki rendszeresen mozog. Ezt az ellentmondást próbálom kicsit oldani azzal, hogy geeky zenéket hallgatok közben. Szárnyakat ad :)

És ha valaki igazán beteg, akkor megnézi mindezt karaokeként előadva japán cosplayerek által:

Felhívnám továbbá a figyelmet az új linkekre, azokon belül is a Mash up your bootz nevű blogra. A mash, mint fogalom általában két dal összekeverését jelenti, de nem kikötés hogy csak kettő lehet. Így olyan fantasztikus dolgok születnek mint a Motörhead Ace of Spades-e összekeverve Madonna Like a virgin-jével, vagy Korn egy kis Abbába ágyazva. Oké ezek kábé a legvadabbak. A legtöbb letölthető mash-ben egész jól passzolnak a komponensek...

Szóval ilyesmiket hallgatok mostanában...

Tudtátok hogy újra játszák a mozik a Toy Story-t? A 3. rész promóciója keretében most újra vetítik az első két részt. de immár 3D-ben! Természetesen el kellett mennem megnézni és a moziban ráébredtem, hogy kívülről tudom az egészet. Imádom a Toy Story-t, teljesen lenyűgözött, amikor 95-ben megjelent. Az animáció korábban sosem látott szinten volt. Tetszett a történet is, de legjobban az tetszett benne, hogy játékokról szólt. Ekkor pont abban a korban voltam, amikor az ember általában megszabadul a játékaitól. Emlékszem, ültem a mekiben és elment mellettem egy kissrác egy Woody babát húzva maga után a földön. Az anyukája utána, kezében egy Buzz Lightyear figurával. Irigyeltem őt, hogy ezekkel a karakterekkel nőhet fel, de leginkább amiatt, hogy szabad neki még játszani.

Nekem nem volt szívem kidobni a játékaim, de én is elpakoltam a legtöbbet. Ekkortájt hagytam abba a képregények olvasását is és vártam, hogy akkor most felnövök, vagy mi lesz? Nem lett semmi... szépen lassan újra előszedtem azokat a játékokat, amik sokat jelentettek nekem és szépen lassan a képregények vásárlását is újra kezdtem.

Aztán eljött a korszak, amikor már senki nem szólt bele, hogy mire költöm a pénzem. Felvállalhattam, hogy igenis játékfigurákat akarok venni és kábé az első netes rendelésem tárgya kapásból egy Woody és egy Buzz figura voltak.

Kábé mindent tudnak, amit a filmbéli megfelelőik. Woody beszél, ha meghúzod a hátán a zsinórt, de persze angolul. Buzz is beszél, ha a gombjait nyomkodod, működik a "lézere" is. A sisakrésze hátra csukható és a szárnyai is kinyithatók, bár ezek nem gombnyomásra működnek, mint a filmben. Buzz ráadásul hajlamos magától is beszélni néha, ami éjszakánként pl különösen creepy tud lenni, ezért szigorúan elemek nélkül tárolom őt. Rex, Távirány és Guba mekis játékok. Távirányt különösen szeretem. Ha hátrahúzod utána megy előre és állati gyors. Már egyetemre jártam, mikor a Toy Story 2 kijött, ezt az autót pedig akkor adták a Happy meal menükhöz. A koliban a folyosómon egy csomó srác vett egyet, annyira király kis játék. Ott nyomatták a versenyeket a folyosón.

Visszatérve a filmre a 3D nem volt igazán eget rengető élmény. Látszik hogy alapból nem 3D-re íródott. Nem repül semmi a pofádba a vászonból, viszont a lens flare effektek szépek voltak. Én úgy gondoltam hardcore rajongókon kívül ezt senki nem fogja megnézni. Direkt kései vetítésre mentem, hogy a gyerekseregeket elkerüljem, de ennek ellenére is meglepett a nézőszám. Tényleg nem tudom mi az oka, hogy ilyen sokan voltak egy 95-ös film 3D vetítésén este 8-kor... és nem csak sötétségre vágyó smúzoló párok. Fura. :) Minden esetre a 2. részt is meg fogom nézni, amit az is különlegessé tesz, hogy ez egyike a kevés kettesre végződő Disney filmeknek, amik nézhetőek. Sőt, szerintem még talán jobb is mint az első rész!

Legújabb szerzeményem az Ebay-ről egy Hotrod figura!

A doboz szerint ugyan Hotrodimus, de ennek szerintem nincs értelme. Hotrod (Peca) volt a neve eredetileg és Rodimus lett, amikor széthúzta a mátrixot. Apropó mátrix... Sok hardcore Transformers fan gyűlöli Rodit és a 2. generációt. Sokak szerint ő Optimusz valódi gyilkosa. Nekem viszont azonnal a szívembe lopta magát, amint megláttam őt abban a horgászós jelenetben a múviban.

El sem tudom mondani mennyi awesome dolog történik itt egyszerre. Egy szuper sportkocsi, aki a haverod is, egy repülő gördeszka, és az a zene! Egyszerűen állati! Na jó, nem sokkal voltam idősebb Danielnél, amikor ezt először láttam, talán emiatt olyan kedves emlék. 

Sosem volt meg a Hotrod figura gyerekként, szóval, amikor megláttam ezt az új Revoltech féle verziót, muszáj volt rálicitálnom. Ráadásul röhelyesen olcsón megkaptam 3 dollár + postaköltség. Őrület, ezek a figurák olyan 30 dolcsi körül mozognak. Kicsit féltem is attól, hogy esetleg hamisítvány érkezik majd, de nem. Igényes, szép, japán precízitás. Javarészt fém. Masszív, ugyannakkor teljesen szétszedhető és szuperül pózoltatható. A Revoltech figurák egyedi izületeket használnak, felismerhető a klikkelő hangjukról, ami robotok esetében szerintem külön cool. A képeken direkt használtam más Transzformereket is a méretek összehasonlítása végett. Ezt mindig is útáltam a Transformerekben, annyi különböző méretben gyártották őket, hogy néha nagyon hülyén mutattak egymás mellett. Itt épp a klasszikus Optimus és a War within-féle Cybertron verzió közt feszít.

Kiskoromban volt egy hasonló figurám Űrdongóból. Őt sem lehetett átalakítani autóvá. Ezt sem lehet. Emlékszem mennyire lesajnáltak az osztálytársaim miatta, én pedig már akkor sem értettem miért érne kevesebbet. Oké, klassz lenne, ha autóvá alakulna, de számomra így is szinte ugyan olyan értékes. Főleg, hogy a klasszikus, átalakítható Űrdongó vajmi kevésbé hasonlított robotként a rajzfilm beli megfelelőjére.

Nekem a Transzformerek mindig elsősorban akciófigurák voltak és csak másodsorban klassz kisautók. Főleg, hogy néhány nagy kedvencem nem is autóvá alakult (dinobotok a királyok!)

A pózolhatóság itt gyakorlatilag tökéletes, ráadásul rendesen tartja is a pózokat, ezek az izületek nem fognak egyhamar kikopni (szegény Űrdongó ott a háttérben már alig áll meg a lábán... hiába, sok csatát megvívott már).

Kétféle fejet kaptam hozzá, amik csak a szemekben különböznek. Az egyiken a filmben is látott, távcsőként is funkcionáló napszemüveg-szerűség van. Járt hozzá jópár kézfej, két fegyver, természetesen két fegyvertartó kézfejjel. Kedvencem talán a kinyújtott mutatóujjas. Sajnos meg kell jegyeznem, hogy nem fogom túl gyakran cserélgetni a kézfejeket, mert iszonyú nehezen jönnek le. Szétmegy az ujjam, mire leszenvedem őket. A fejjel ilyen gond nincs.

A Revoltech Rodin kívül kiadta még Optimuszt, Megatront, Starscream-et és ha jól látom Ultramagnust is, de az is lehet hogy az csak valami Optimus variáns. 

Jó lenne beszerezni még párat ezekből, de sajna az Ebay sellernek, akitől vettem nem volt. Másoknál meg elég borsos árakon mennek. Egyszerűen bámulatos az az igényesség amit mondjuk a pénzedért kapsz. Végezetül beteszek ide még pár képet.

G.I. Joe méretű Marvel figurák? Oh boy... hogy fogok ennek ellenállni?

Sehogy, amint azt a mellékelt ábra is mutatja... Nagy szemétségnek tartom a Hasbro részéről, hogy leáll lassan a Marvel Legends figurákkal (bár amilyen pocsék minőségben gyártotta őket, lehet hogy jobb is). Gyakorlatilag a gyűjtők azzal szembesülnek, hogy vagy újrakezdik a kollekciójukat G.I. Joe méretben, vagy abbahagyják a képregényfigurák gyűjtését. Én csak Rozsit vettem meg, őt is csak poénból. Jól fog mutatni Storm Shadow mellett -gondoltam.

Származási helye: Turbó center, ára: Borsos (3200 Ft). Volt még barna verzió, motoros Logan, Deadpool, Gambit és Kardfogú is. Ja, voltak Joe-k is, de csak a movie verziók. Egyedül Snake Eyes nézett ki jól, Timber is hozzá volt mellékelve.

Megszereztem végre a Guitar Hero 2-t! Hősiesen küzdöttem érte Ebay-en hosszú hónapokig, és végre sikerült ésszerű áron beszereznem Angliából. 2800 Ft volt postaköltséggel. Meglepően olcsó, ha figyelembe vesszük, hogy az Ebay-en szinte drágábban kelnek el a játékok magukban, mint mondjuk a girát kontrollerek. Nagyon nagy a kereslet a korábbi részekre. Mondanom sem kell itthon nem kaható sehol, de ha lenne is, gyanítom, hogy nem árulnák 15.000 alatt. (Yeah this country suxx ass...)

Nekem eddig a 3. epizód volt meg, amit már oda-vissza végigjátszottam... Oké, ez nem igaz. Hard fokozaton az utolsó előtti szettből a Strickenen és a Knights of Cydonián kívül nem tudom eljátszani a többi dalt. Nagyon nehezek, igazából esélyt sem látok rá, hogy mondjuk a Before I forget a Slipknottól bármikor is sikerüljön... Ez alaposan visszaveti az önbizalmamat az élet egyéb területein is... Néha meg üvöltve ébredek az éjszaka kellős közepén miatta... Szóval rendesen frusztrál.

Ezért voltam igazán kíváncsi, hogy mindezzel a gyakrolattal hogyan teljesítenék egy korábbi epizódban. Tegnap első nekifutásra, hard fokozaton gond nélkül eljutottam a 4. szettig. Egyszer sem fütyült ki a közönség. Ráadásul a 2. részben kicsit másképp néznek ki a lepengetendő hangok, szerintem sokkal "kényelmetlenebbek". Nem tudom megfogalmazni rendesen, de kicsit más érzés pengetni őket, a 3. részben valahogy profibban néznek ki, nem bántják annyira a szememet, könnyebben időzítek, a hammer-on hangok is sokkal egyértelműbben elkülönülnek. Mondjuk mindez csak az elején zavart, aztán belejöttem.

A dalok állati jók! Bevallom címről a legtöbbet nem ismertem fel, de aztán később beugrott, hogy hallottam már őket. Van egy jópár azonban, amivel még sosem találkoztam korábban, és nagyon kellemes meglepetést jelentettek. Ilyen pl a Tattooed love boys, amit még játszani is állati jó érzés. Ezt is kiemelném. A 3. epizódban sok frusztráló dal van, főleg a lista elején, amit egyáltalán nem jó érzés játszani. Ilyen pl a Missisipy Queen, vagy mondjuk a The Metal, de a Barracudát is útálom. Nem a dalt magát, hanem a mintázatát a játékban. A 2. részben valahogy sokkal kellemesebbek a mintázatok, talán nem olyan nehezek, és csak a sikerélmény mondatja ezt velem. Sok dalt alapból 4 csillagra sikerült teljesítenem, ami tényleg jó érzés.

Ráadásul kiemelném, hogy a 2. részben olyan epikus dalok szerepelnek, mint mondjuk a Carry on my wayward son, ami ismerős lehet a South Park Guitar hero epizódjából, vagy mondjuk a Freebird, ami szintén egy felejthetetlen jelenetben szerepelt a Californicationben. Ezeket a dalokat külön nagy élmény játszani (bár a Freebirdöt még nem sikerült felnyitnom).

Most néhány hétig megint el leszek játék terén... Kell is ez, mert a legutóbbi game, amibe beruháztam nagy csalódás volt (Devil May Cry 1).

Hazafelé menet megálltam egy benzinkútnál szombaton és meg kellett vennem. Egyszerűen nem tudtam otthagyni. Gyerekkorom meghatározó élményét jelentik az Asterix rajzfilmek. Mikor alsós voltam még létezett a kisdobos rendszer. Két felsős őrsvezetőt kapott az osztályunk, két csoportra bomlottunk. A másik őrs valami kommersz nevet talált ki, nem is emlékszem már mi volt az, biztos Mókus... Mi azonban! Mi az ÉN javaslatomra Asterix őrs lettünk! Nem is hittem volna, hogy ilyen szilárd támogatóbázisra lelek, amikor bátortalanul felvetettem, hogy legyünk Asterix őrs. A lányoknak persze fogalmuk nem volt ki az az Asterix, de a fiúk hajthatatlanok voltak a kérdésben. Asterix őrs lettünk, ami azért is nagy teljesítmény volt, mert az osztály napofájú, önjelölt vezetője, a Dagi Dóra, lány létére természetesen ellene volt a dolognak. Leszavaztuk.

Látnotok kellett volna az osztály másik felének az arcát, amikor közöltük velük, mi lett az őrs nevünk. Már akkor, abban a pillanatban tudták, hogy mi fényévekkel cool-abbak vagyunk náluk. Mesés volt látni a csalódást az arcukon, de nem volt visszaút. Rittyentettek valami vacak kabala mókust plüssből, ezzel szemben mi engedélyt kaptunk arra, hogy egy hatalmas Asterix plakátot csináljunk az osztály falára. Több délutános project volt. Színes kartonból vágtuk ki, természetesen az én terveim alapján, hisz én csukott szemmel is bármelyik szereplőt le tudtam rajzolni a meséből. Csodájára jártak más osztályokból is. Kíváncsi vagyok az osztálytársaim emlékeznek-e még rá... Én sosem fogom elfelejteni mennyivel szívesebben mentem be minden reggel az osztályterembe ezután.

Ez már hivatalos. Nem tudok ellenállni az új 25. évvfordulós G.I. Joe figuráknak. Egyszerűen imádom őket, tökéletesek minden tekintetben. Minőségi műanyag, klassz pózoltathatóság, nagyszerű kidolgozottság, végig a rajongók igényeinek szem előtt tartása.

Nemrég sikerült beszereznem két újabb figurát. Bazooka őrmestert és Wild Bill-t. Amikor beindult ez a 25. évfordulós nosztalgia sorozat, először Storm Shadow-t vettem meg, mert ő volt az első G.I. Joe-m még gyerekkoromban. Direkt feállítottam a képen a háttérben a régi verziót is. Már nagyon megviselt állapotban van. Az izületei teljesen kilazultak, a műanyag pedig megsárgult. Semmi pénzért nem válnék meg tőle. :)

És nézzétek meg az új verziót, tökéletes másolat, minden kis részlet a helyén, csak épp a mai kor igényeihez igazítva. Így kell ezt! Ráadásul ezek a figurák viszonylag olcsók is. Na nem itthon, itthon aranyárban adják őket. Kb 4-5000 ft darabja, ami valóságos rablás. Börzén majdnem a képébe röhögtem a srácnak, amikor közölte hogy mennyit kér Zartan-ért. A legrosszabb pedig az, hogy a járművek beszerzésére még kevesebb esélyed van itthon. Eleve csak nemrég indították be a 25. évfordulós járművek gyártását, de ez nem lenne olyan nagy gond, hisze a figurák tökéletesen passzolnak a régi járművekbe is. Éppen csak ezek viszont rendkívül drágán találnak gazdára Ebay-en, arról nem is beszélve hogy a postaköltségük is csillagászati. Sosem volt G.I. Joe járművem gyerekkoromban, és ezt máig egy fájó kitöltetlen űrként élem meg. :)

A járművekről jut eszembe. A U.S.S. Flagg csatahajó talán a világ egyik legnagyobb playset-je. Valami 7 láb hosszú, az kábé akkora mint egy fekvő felnőtt. Olvastam egyszer egy listát amit rajongók írtak olyan játékokról amit mindig is akartak, de sosem kaptak meg. A U.S.S. Flagg toronymagasan vezetett. Bár borsos ára volt, mégis a hatalmas mérete miatt vonakodtak megvenni a szülők. Sok gyerekszobában egyszerűen nem volt elég hely hozzá.

Ja, és az feltűnt, hogy annak idején nálunk futó G.I. Joe tévéreklámokban lecserélték a megszokott főcímdal szövegét Real American hero-ról International hero-ra?

:)

Meg akarok honosítan egy szokást itt a blogon, amit AMV Friday-nek keresztelnék.

Az AMV anime music video-t rövidít, ez kábé azt jelenti, hogy lelkes fanboy-ok videóklippet készítenek a kedvenc animéjük legakciódúsabb jeleneteiből valami pörgő zenére. Nagy általánosságban a túlzott AMV nézés oda vezet, hogy lelövöd magadnak az összes spoilert az aktuális sorozatból, illetve egy életre megundorodsz a Linkin park dalaitól. Igen, minden második AMV Linkin Park dalt használ alapul. Ne kérdezd miért, én sem értem...

Szóval pénetekenként bedobálok majd ide néhányat az aktuális kedvenc videóimból minden koncepció nélkül, teljesen random. Remélem tetszeni fog.

Kezdeném is talán az abszolut kedvenc animémmel, a Neon Genesis Evangelionnal. Így első lépésben kihagynám a legkommerszebb AMV-ket ezzel a rajzfilmmel kapcsolatban. Később talán lesz majd Engel, egyenlőre inkább a kevésbé ismertebb remekművekre akarok fókuszálni.

Evangelion - SOAD - Suite-Pee

Imádom ahogy a ritmus el van találva ebben a videóban. A leggyomorforgatóbb képek alkalmazása szintén nagyon passzol a zenéhez, szóval mindenképp csillagos ötös a készítőnek. 

Egye fene, bedobom az Engelt is, anélkül úgysem beszélhet az ember az Evangelionról, hogy ezt meg ne említané. Igazi klasszikus. Szinte az első kedvenc videóm volt, még az előttről, hogy valaha láttam volna a sorozatot. Ma már kicsit zavar, hogy milyen keveset szerepelnek benne maguk az Evák. A hangsúly a gyerekeken van, de mindenképp hatalmas húzás volt Asukának adni ezt a mély hangot a lip synch során. (A lip synch egy fontos tényező az AMV-kben. Erősen törekednek arra a készítők, hogy úgy tűnjön, mintha a karakterek énekelnék a dalt. Ha ezt az illúziót nem tudod az egész videó alatt fenntartani, akkor inkább ne is próbálkozz lip synch-el, mert csak zavaró lesz.)

 Evangelion - Engel

A végére azért bedobok még egy Naruto videót is. Szinte ebből a rajzfilmből csinálták a legtöbb létező AMV-t, emiatt mégis elég nehéz minőségit találni közöttük.

 Naruto - My own way

Ha titeket is zavar a youtube-minőség, akkor ezeket megtaláljátok az Aminemusicvideos.org nevű oldalon letölthető formában is. Regisztrációt igényel.

Megfogadtam, hogy nem veszek többet tudomást a Bayformers nevű jelenségről. Michael Bay az én szememben nem Transformers filmeket forgat, hanem valami bizarr borzalmat, amiről én inkább tudni sem szeretnék.

A nemrég felröppent híreket Arcee-ról inkább nem is tárgyaltam ki, mert annyira röhelyes az egész, hogy kár az időmet fecsérelnem rá.

Viszont ma olyan dolog jutott a tudomásomra, ami megint kicsapta a biztosítékot. Bay felhasználja az eredeti Stan Bush féle The Touch című dalt az eredeti Transformers rajzfilmből. Ugye titeket is kirázott a hideg erre a mondatra? Bay gyakorlatilag szanaszét erőszakolta a gyerekkoromat a nyavajás Transformers filmjével, és akkor most még a szent és sérthetetlen soundtrack-re is rátette a mocskos mancsát. Igen, ahogy azt sejteni lehet az új Touch feldolgozás BORZALMAS! Még a címe is elrettentő, mostantól ugyanis Sam's theme a neve.

Itt az eredeti verzió:

És így hangzik, miután Michael Bay erőszakosan közösült vele:

:(

 Annyira gyűlöllek Michael Bay...

Engem itt győzött meg a Scrubs arról hogy érdemes nézni, a Sugar Hill Gang a Hip-Hop egyik alapköve, a Rappers Delight egy 1979-es szám, a csapat, a Hip-Hop hajnalán indult, de nem állítanám hogy ők a legelsők és a legjobbak (*köhh, köhh* Grandmaster Flash *köhh, köhh*) A Rappers Delight szövegileg fifikás, zeneileg jó, ambár tartalmilag nem nagy durranás, nem több mint egy party szám, viszont az együttes annyira jól tálalja hogy mint guilty pleasure tökéletesen működik és elfogadható. Eszméletlenül sajnálom hogy az a Sugar Hill Alarm Clock nem létezik, mert kéne, viszont az a tánc amit Turk lenyom a videóban látott jelenetnél, az melett nem lehet elmenni, minden egyes alakalommal amikor látom, megpróbálom memorizálni, hol több, hol kevesebb sikerrel.

Víííííííí! :D

Eszembe is juttatta a másik ilyen kedvenc sorozat jelenetemet

A Fresh Prince of Bel Air, vagyis a Kaliforniába Jöttem egyik legjópofább része, amikor Will és Carton szintén egy Sugar Hill Gang számra nyomják.

Priceless Moments!

A két Sugarhill Gang szám pedig a Rappers Delight és a Jump On It, ha valaki meg szeretné hallgatni.

Voyagert néz. Remélem hogyha egy hétvégét velem tölt nem az lesz az első dolog hogy a szomszédból elkérjük az öszes sorozatot és filmet és azokat nézzük végig. Úgy látszik kezd kialakulni egy fangirl réteg is a fanboyok mellé, ami még ha dekoratívsággal is társul akkor kérem ez maga a menyország. Kár hogy a Star Trekről még annyit sem tudok mint ő, bár ő is csak a Voyagert nézi, de hát már az is több mint amennyit én láttam eddig egész életem során az egész univerzumból. És hát ugye most hogy itt a film a mozikban, nem nehéz valami jó kis programot szervezni, nem mintha eddig ezzel gond lett volna.

Az egész valahol a 90-es évek közepe táján kezdődött. Valamelyik külföldi csatornán meghallottam a Pokémon nyitódalt, és többet nem ment ki a fejemből... I wanna be the very best, like no one ever was... Ha ismered, akkor elég ez az egy sor ahhoz, hogy mostantól kezdve minimum 12 órán keresztül loop-oljon a fejedben. Mielőtt még gonosznak bélyegeznétek, védekezés képp annyit mondanék, hogy legalább youtube videót nem linkeltem ide. Ugye milyen jó fej vagyok?

Szóval én ekkortájt már élénken érdeklődtem mindenért ami Japánból szivárgott, értelemszerűen a Pokémonért is. Arra hamar rájöttem, hogy a rajzfilmnek nem én vagyok a célközönsége, viszont meg akartam érteni a jelenséget. A dolog gyökeréig ástam le, így jutottam el a Gameboy játékig. Egy körökre osztott rpg szerűséget képzeljetek el, amiben 6 pokémonnal harcolhatsz, de egyszerre csak egy lehet a küzdőtéren. A harcok klasszikus kő-papír-olló sémát követnek. Minden típusnak megvan a gyengéje, tűz üti a füvet, víz a követ, elektromosság a vizet, stb... Minden csata után tapasztalati pontok járnak és a szörnyek fejlődnek. Maga a játék pofon egyszerű és gyorsan kitanulható. Gyakorlatilag szinte egyszer sem vesztettem csatát benne, annak ellenére, hogy először játszottam ilyen játékkal. A sztori során többször is meg kell küzdened a nagy nemeziseddel, Gary-vel. Gyakorlatilag péppé vered minden alkalommal könnyedén, kivéve a játék legvégén. Ott ugyanis már olyan bika pokémonjai voltak, hogy csak néztem. Ez az egy csata hiányzott volna a játék megnyeréséhez, de nem tudtam megcsinálni. Felidegesített, hogy mennyi tápolást igényelne, ezért végül hagytam a fenébe.

Erre nemrég feltettem a DS-emre az új epizódot. Pokémon Diamond. Most nem Pikachuval kezdesz, Gary helyett Barry az ellenséged, de gyakorlatilag teljesen ugyan az a játék. Mások a szörnyek, van wi-fi, változnak a napszakok, tele van apró ötletekkel, de a játék ugyan az.

És újra megfertőzött. Ülök kinnt a kertben, élvezem a hétvégi napsütést, hallgatom a madarkat, majd előhívom Ponytát és lenyomom azt az idegesítő kis Zubat-ot, ami épp megtámadott. Tudom, hogy a tűz nem üti a kő típusúakat, de lusta vagyok átváltani Psyduck-ra, Ponyta is elég erős ahhoz, hogy lenyomja...

Menthetetlen vagyok.

P.s.: Monferno a legerősebb Pokémonom jelenleg :)

Őszintén megmondom én meg is feledkeztem a blogról, vizsgaidőszak van, meg most sokat barátnőzöm, lusta is vagyok, és ha még fel is akarnék vágni azt mondanám, hogy hát igen játékot is fejlesztek, de csak egy kis garázscsapatnál, grafikai dolgokkal segítek be, majd ha történik ott valami említésre méltó, érdemleges, akkor megejtek arról is egy posztot, mert még mindíg csak várom hogy végre akármelyik pályámat berakják a játékba, hagyjuk, erről majd legközelebb.

Mostanában megint elkezdtem zeneügyileg barlangászkodni. Kutakodni olyan előadók után akik nincsenek a szemem elött, mert egyrészt marhajó hogy vannak bulizenék, mindenki széttpmbolhatja meg szétcseszheti az agyát rajta ha akarja, de én ezzel úgy vagyok hogy nyomjátok be a centrifugát bazzeg, az is ütemre megy.

Nade, nem is ebbe akarok most belemenni hogy a mainstream zeneipar menyire okosan és ügyesen gyártja az anymosott zombikat aki váltig állítják hogy a a beléjük tukmált hígfospalacsinta, nutellás, és ők kérték. Sokkal inkább megyek most a föld alá.

Na azért még nem kell temetni, csak underground alternatív vizekre evezünk, és igazából nem is az itthoni felhozatallal hozakodnék elő, mert bár tt is van egy két gyönygyszem, rengeteg vitaalapnak lehet forrása, és egyrészt erre most megint nincs hangulatom, másrészt meg nem is foglalkoztam annyira mostanság vele.

Tudni kell hogy én rettenetesen szeretem a '80-as kilenvcenes évek Hip-Hop számait, főleg azokat amik sokkal inkább szólnak a hétköznapok embereinek életéről, mindennapjairól, gondolatairól, értékrendszereikről, megfigyeléseikről, gondolatvilágukról, ezt leginkább a 80-as években kialakult Native Tongues Pose képviselte, őket saktulyázták be leginkább az Alternatív jelző keretei közé. Szokatlan volt hogy a hangzásvilág mennyire békés, nyugodt, rengeteg Jazz elemet tartalmazott, témályát tekintve nem egy szám esetében sokkal vidámabb életteltelibb, bensőségesebb volt, ellentétben a fegyvermutogató, félmeztelen, aranyfogas, agresszív, repetitív, divatmajom, elkényeztetett kis pöcsfejektől akik manapság maguknak vallják a Hip-Hop Nagykirájainak.

Az idő során természetesen ahogyelőtérbe került ez a sokkal sekélyebb mainstream vonulat, a nagyöregek, meg a "Zzalternatívok" kénytelenek voltak visszavonulni Undergroundra.  Mint a gyönygyszem a kagylóban, a tenger mélyén. Le kell menni érte.

Csak pár név a teljesség igénye nélkül akik ha nem is mind Native Tongues Pose tagok, de legalább underground Mc-k és csapatokként működtek és működnek, sajnos azt venni észre hogy bár még tartják magukat jónéhányan, olyan az egész mintha az utolsó példányait látná a kihalófélben lávő mamutoknak.

A Tribe Called Quest, De La Soul, Talib Kweli, Common, K-Os, Jurrasic 5, Guru, Grandmaster Flash,

Vagy csak hasonlítsuk össze hogy a The Black Eyeds Peas kezdeti (még mikor a csaj nem volt még a csapatban) és mostani számai mennyire másak, jöhetnénk itt azzal hogy más, de ugyanolyan jó, csakhogy ez nem igaz, nekem személy szerint fél perc alatt belefájdult a fejem a legújabb számba, unalmas volt, ronda, nevetséges, nem mellékesen semmi tartalma nem volt, centrifugazene, csak ez a centrifuga ne gyors ütemeket ver hanem lassúakat.

A The Procussions egy zseniális kis underground csapat volt mi sem bizonyítja ezt annál jobban hogy nemzetközileg is közkedveltek és elismertek voltak, a francia Hocus Pocus nem egy zseniális közös számot készített velük. Tavaly az internetes letölltések által okoztt károkra hivatkozva feloszlottak, de szerintem ez csak ürügy volt hiszen az egyik tag Mr. J Medeiros még mindíg aktív és egyre újabb albumokat ad ki.

Itt pedig az egyik személyes kedvencem tőlük, a Little People, szöveggel együtt, mert hát azért a Rap az olyan hogy még az angolt anyanyelven beszélő sem tud kihallani belőle mindent mindíg azért. Marhajó. Hallgassátok.

Envision a prison of age
where the apparent disposition is out of apparent commision to live in a cage
To its a appearance where decisions are made
to not listen, and they got their fist in opposion to fair play
must be in your soliction of rage
you became a victim the same way
the system that gave way
inflictin the same pain
you convicted and can't blame
recondition your brain till you convince you cant change
understand and be wishin
family tradition wont end you in a position where you feel in the rein
lonely without a home, cause now your childs lone
wearin a milestone like its the only tire on
cryin we all alone
hopin that god forgives you
wonderin if you get too
no one should have to live through
the violence that you been through
the fight thats still within you
its time to make things right and free the child that lives within you


Hear me
See me
do you even know im still breathing?
I listen to the sounds of the tv
the only thing that really wants to reach me
Daddy listen
Mommy please
there must be a better way to raise me
i yell untill my ears cant heare me
into a silence that kills me


There billy stands at twenty below
grippin his coat that froze two hours ago
Dramatic, I know
Before late in
7 year old waitin
takes another look at a picture that lost time painted
put it away
i cant look at it
the truth stings a little when u look at it
we creatin a mold of bad habits
when the teacher got eleven year olds that blast at em
and the world tunes in just then
listenin to every word that he shoulda heard at age ten
that he wonders where it all began
he could call you a father
but couldn't really ever call you a friend
you work hard to provide a home for good livin
and you figured thats all you really had to give 'em now
if you dont know much know this
all work, no play
for cry, no miss


Hear me
See me
do you even know im still breathing?
I listen to the sounds of the tv
the only thing that really wants to reach me
Daddy listen
Mommy please
there must be a better way to raise me
i yell untill my ears cant heare me
into a silence that kills


it was once said that the grass with wither and the flowers will fall down
and every man must pass when his number gets called
but when a child takes his life that type of logic dont work out
a flower never told to pluck its own petals out
and throughout all the tears
it gets so clear
that the son i held dear
i lost somewhere
between my work passion and a childs size casket
its hard to grasp when these dreams keep flashin
his cold foot hanging from a stainless steel table
and a white sheet stained with a mothers pain and grief
and every day i wipe the faces filling the pain
so another scape goat thats just filling the blame
what kind of man am i?
what kind of mother were you?
what kind of life did we subject a child too?
wishin i woulda listened
couldve probably seen whose prayin for salvation that a soul could sure use


Hear me
See me
do you even know im still breathing?
I listen to the sounds of the tv
the only thing that really wants to reach me
Daddy listen
Mommy please
there must be a better way to raise me
i yell untill my ears cant heare me
into a silence that kills

Jelentem Dr. Megatron újra él!!!

Egy magic clip és néhány post it segítségével sikerült megszerelnem ma az irodában. Nem viccelek. A magic clip ahhoz kellett, hogy ki tudjam csavarozni a kis csavarokat, a post it segítségével meg kicsit kipolcoltam az aksit, ami így valamit odanyom valamihez, amitől az én kicsi mp3 lejátszóm újra hangot ad ki!

:D

Ugyan olyan jól szól mint korábban. A nevét azonban meg kell hogy változtassam. Mától fogva Dr. Galvatronnak hívják, az újjászületése miatt. :)